Túratervezésem során sok dolgot kellett szem előtt tartanom. Vasárnap Ausztriára komoly esőt jósoltak, így más felé kellett nézelődni. Nem akartam ismét rövid belföldi kirándulást, mert ezelőtt is egy ilyenen voltunk, és valami újat akartam. Mivel a Felvidékre szép napos időt prognoztizáltak, ott kerestem valami látnivalót. A Magas Tátra túránk alkalmával hazafele terveztük megtekinteni Bajmóc várát, de közbejött egy nem várt "dolog", így sajnos nem volt rá lehetőségünk. Most itt volt rá a jó alkalom, hogy megnézzük ezt a csodálatos állapotban lévő, természetesen magyar vonatkozású műemléket.
Képek Útvonal
A szitáló enyhe esőcske miatt csak hárman jöttünk össze, és indultunk Szlovákia, akarom mondani Felvidék felé. Én mentem elöl, majd Peti és András alkották a rövidke sort. Komáromnál keltünk át a Dunán, és észak felé haladtunk. Ahogy távolodtunk a Dunától egyre javult az idő, és valóban a felhőket csak az öreg Duna húzta magához, és emiatt hullt csak ezen a részen az eső. Pihenő képpen egy olyan helyen szerettem volna megállni, és fényképezni, ahol van valami érdekes, vagy szép látnivaló. Először megörültem amikor megláttam ezt a gátat, de csalódtam mikor kiderült, hogy víz az éppen nincsen benne.
Visszanézve 100 kilómétert tettünk már meg az indulás óta, és jó volt kinyújtóztatni, megmozgatni magunkat.
Bajmócra (Bojnice) érve kerestem a Hrad feliratot ami várat jelent szlovákul, de ilyet még véletlenül sem találtunk. Megálltam egy szép nagy parkolónál, de a parkolóőr felvilágosított, hogy az egy élményfürdő parkolója, és a várhoz még tovább kell menni. A vár parkolójánál kifizettük motoronként a 3 Eur parkolási díjat motoronként!!!, és elsétáltunk a pár száz méterre lévő várhoz.
Végre megpillantottuk a várkastélyt:
Meglepődtünk, majd elszomorodtunk a bejárat előtt kígyózó sor hossza miatt, de beletörődve beálltunk a sorba. Ha már eljöttünk, nem hagyjuk ki.
A sorban egy szlovákiai magyar család állt előttünk, és tőlük tudtuk meg, hogy azért vannak ennyien, mert minden hónap első vasárnapján ingyenes a látogatás. Én inkább kifizettem volna a 8 Eur belépő jegy árat, csak ne kellett volna egy órát a kapuban várakozni. 30 fős csoportokat engedtek csak be egyszerre kb. 20 percenként, mint később megtudtuk a szlovák nyelvű idegenvezetés miatt.
Nyitva tartás: naponta – hétfő kivételével
Főszezonban: május - szeptember: 09.00 -17.00
Október - április: 10.00 -15.00
Júliusban és augusztusban a vár hétfőn is nyitva tart.
Nyitva tartás: naponta – hétfő kivételével
Főszezonban: május - szeptember: 09.00 -17.00
Október - április: 10.00 -15.00
Júliusban és augusztusban a vár hétfőn is nyitva tart.
Jegyárak:
Információk:
"A várkastélyt egy mésztufa rakáson építették, amelyen a 11. században egy középkori vár állott. A múltban a leghíresebb nemesi családok birtokolták, miközben az utolsó tulajdonosa a Pálfi család volt. Pálfi János gróf a 19. század végén az egész objektumot Hubert J. budapesti műépítésszel átalakíttatta a közép-franciaországi Loira folyó mellett álló várak mintájára. A romantikus elképzelésű középkori vár jellegzetes körvonalait kidomborítják a palota, kápolna és tornyok meredek tetői.
"A várkastélyt egy mésztufa rakáson építették, amelyen a 11. században egy középkori vár állott. A múltban a leghíresebb nemesi családok birtokolták, miközben az utolsó tulajdonosa a Pálfi család volt. Pálfi János gróf a 19. század végén az egész objektumot Hubert J. budapesti műépítésszel átalakíttatta a közép-franciaországi Loira folyó mellett álló várak mintájára. A romantikus elképzelésű középkori vár jellegzetes körvonalait kidomborítják a palota, kápolna és tornyok meredek tetői.
Jelenleg a művészet-történeti múzeum gyűjteményét csoportosították a várkastélyban. A kiállított tárgyak közt a 19. és a 20. század fordulójából származó eredeti berendezéseket és műtárgyakat látni. A maga nemében egyedülálló és a legértékesebb művek közé tartozik a 14. század közepéről származó későgót képgyűjtemény - a firenzei N. di Cione Ortagna ún. Bajmóci oltár c. műve.
A vár érdekessége a várdomb tövében található barlang, mely 22 m széles, 6 m magas és 26 méterrel fekszik a 4. várudvar szintje alatt. A barlangban 2 tavacska található, melyek valószínűleg a feltételezett barlangrendszer részét képezik. A barlangban talált régészeti leletek bizonyítják, hogy a barlang már a kőkorban lakott volt.
A várban megrendezett sok rendezvény közül a legismertebb a rendszeresen április végén és május elején megrendezésre kerülő Nemzetközi Szellem- és Kísértet Fesztivál. Ebben az időszakban a Bajmóci várkastély az egész világ kísérteteinek, boszorkáinak és vámpírjainak a találkozóhelye.
A várkastély területének elválaszthatatlan része a park és az erdősített park, amely kialakítja annak hatásos hátterét.
A várkastély területének elválaszthatatlan része a park és az erdősített park, amely kialakítja annak hatásos hátterét.
A bejárattal szemben látható Corvin Mátyás hársfája. A legenda szerint a hársfát a trencséni Csák Máté ültette 1301-ben, III. András, az utolsó Árpád-házi király halálának évében. A 28 m magas, monumentális hárs koronájának átmérője hajdan 36 m, törzsének átmérője 12 m volt. Corvin Mátyás (1458-1490), akiről köztudott, hogy szívesen és gyakran tartózkodott Bajmócon, a hárs árnyékában ünnepi lakomákat rendezett.
A várban található múzeum az európai művészet emlékeit mutatja be. A tárgyak csak egy kis részét képezik annak a gyűjteménynek, melyet a vár utolsó tulajdonosa, Pálffy János gróf gyűjtött össze. Pálffy gróf kívánsága, mely szerint valamennyi összegyűjtött műtárgy egy jövőbeni múzeum tulajdona legyen, sajnos nem vált valóra. Az örökösök a gyűjtemény tárgyainak túlnyomó többségét értékesítette.
A Múzeum tárlatai: Nemesi élet és lakáskultúra, művészettörténeti tárgyak gyűjteménye."
A Múzeum tárlatai: Nemesi élet és lakáskultúra, művészettörténeti tárgyak gyűjteménye."
A várkastély bejárata
A sorban állás miatt nagyon elszaladt az idő, így a hazaút során Léva várára már csak kevés időnk maradt.
"Alföldi vártípus Léva (Levice) 13. század végéről származó látványossága, az eredeti Léva várának (Levický hrad) várromja. Sziklás vulkanikus nyúlványra építették a Garam (Hron) folyó mocsárvidéke fölé hogy védje a közép-szlovákiai bányavárosok felé vezető útvonalat. Legnagyobb stratégiai jelentőségét a török háborúk idején érte el, amikor a törökök hatalmukba kerítették a Lévától délre elterülő területet. Ebben az időben a vár tulajdonosai a várat megerősítették, kiszélesítették és erős reneszánsz bástyákkal vették körül. A török hadak 1664-ben a vár bevételekor súlyos vereséget szenvedtek, minek következtében a felvidéki területek felé irányuló hódításaik leálltak. Ez a csata, amelyben a legendás magyar hős, Koháry István is életét vesztette, a "Léva melletti nagy csata" néven került be a történelembe.
Mint stratégiai védőpont szolgált a kuruc háborúk idején is. 1709-től, amikor bástyái jelentősen megsérültek, fokozatosan elvesztette katonai erődítmény jellegét.
A lévai vár legendája:
"Zách Felicián, a trencséni Csák Máté hívei közé tartozott, s annak halála után Csák Máté hívei közűl Zách Felicián volt talán a legutolsó, aki Károly király hűségére tért, de midőn az általa elfoglalt birtokokat jogos tulajdonosuk visszafoglalta, bosszút forralt királya ellen. 1330. április 17-én kivont karddal támadt az éppen ebédelő királyi család ellen, s mint a történetből tudjuk, a király karját sebezte meg, a királynénak négy ujját vágta le, az ifjú királyi herceget pedig nevelője, a Bars megyei származású Tapolcsányi Gyula fia, Knézicsi Miklós mentette meg. E rémtett nem maradt következmények nélkül. Az országos törvényszékké alakult országgyűlés a merénylő Zách nemzetség ivadékait harmadiziglen kiirtani határozta.
Zách Felicián idősebb leánya, Sebe, Kopaj lévai várnagy, malonyai birtokosnak volt a neje. A főispán Sebét a lévai vár fala alatt lefejeztette. Sebe síró lelke a mai napig visszajár a vár falai közé, ahol az elrejtett zugokban keresi férjét és gyermekeit. A riasztó jelenség a hajnal közeledtével tűnik el."
Naplemente a Dunánál
"Zách Felicián, a trencséni Csák Máté hívei közé tartozott, s annak halála után Csák Máté hívei közűl Zách Felicián volt talán a legutolsó, aki Károly király hűségére tért, de midőn az általa elfoglalt birtokokat jogos tulajdonosuk visszafoglalta, bosszút forralt királya ellen. 1330. április 17-én kivont karddal támadt az éppen ebédelő királyi család ellen, s mint a történetből tudjuk, a király karját sebezte meg, a királynénak négy ujját vágta le, az ifjú királyi herceget pedig nevelője, a Bars megyei származású Tapolcsányi Gyula fia, Knézicsi Miklós mentette meg. E rémtett nem maradt következmények nélkül. Az országos törvényszékké alakult országgyűlés a merénylő Zách nemzetség ivadékait harmadiziglen kiirtani határozta.
Zách Felicián idősebb leánya, Sebe, Kopaj lévai várnagy, malonyai birtokosnak volt a neje. A főispán Sebét a lévai vár fala alatt lefejeztette. Sebe síró lelke a mai napig visszajár a vár falai közé, ahol az elrejtett zugokban keresi férjét és gyermekeit. A riasztó jelenség a hajnal közeledtével tűnik el."
Naplemente a Dunánál
Hazafele kergetőztünk egyet, és már sötétben értem haza 8 órára.
